Mostanában sokkal inkább szeretek Keletről olvasni, de változatosság kedvéért átnéztem tőlünk Nyugatra is. Balzac híres regénye a francia monarchista felkelés utolsó időszakába nyújt betekintést. A rövid történelmi háttér az, hogy 1789-től, de XVI. Lajos kivégzésétől kezdve hangsúlyosan volt egy királypárti felkelés a fiatal francia Köztársaság ellen az ország nyugati területein, elsősorban Vendée és Bretagne tartományokban. Az általában nem egy parancsnokság alatt működő, többségében nemesek és papok által vezetett helyi parasztok a Királyság restuarálását akarták. A felkelések több különböző hullámban törtek ki, váltokozó angol segítséggel, és furamód kegyetlenek voltak mindkét részről. A kegyetlenségben persze a republikánusok voltak hatékonyabbak, akik pl. Vendéeben valóságos etnikai tisztogatást rendeztek. A regény ennek a véres polgárháborúnak az utolsó napjairól szól, viszont sokkal inkább romantikus, semmint a történelmi kategória. A huhogók, tehát a monarchista lázadók, ellenforradalmárok és a republikánusok közti összecsapásokról szóló részeket eléggé élveztem, de a szerelmi szál annyira elvont és életszerűtlen volt, hogy semmiképpen nem tudta megnyerni a tetszésemet. Komolyan, mintha egy 16 éves lány írta volna. Mindezért persze aztán a befejezés bőven kárpótolt, az meg olyan, mintha nem egy francia, hanem legalábbis egy orosz írta volna. Aki történelmi környezetben játszódó elmés, de elég csöpögős szerelmi drámákért odavan, az ne hagyja ki, de akit érdekel az első fehér mozgalom történelme, az is belekukkinthat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése