Misztikus történelmi regény. Sir John Franklin kapitány az Északnyugati átjáró egyik leglelkesebb kutatója volt, és 1845-ben a kor két legmodernebb hajójával, az Erebus-szal és a Terrorral indult el felfedezni. Három év múltán az expedíciót eltűntnek nyilvánították a számtalan felkeresési kísérlet ellenére, rejtély mai napig, mi történhetett velük, a fagy, az éhség, a skorbut, vagy ezek összessége végzett-e velük. Kiváló valós történelmi téma egy regényhez, amit Dan Simmons természetfeletti horrorral spékelt meg egy inuit istenség, démon képében. A regény megkapóan realisztikus, szépen látszik, hogy a szerző az összes elérhető történelmi forrást elolvasta a témáról, amelyeket a regény végén szépen fel is sorol. 714 oldal, elég emberes könyv, mégis két nap alatt kiolvastam, annyira érdekelt, hogy végül mi lesz a tengerészekkel, akikkel teljesen tudtam azonosulni. Mindeközben annyira beleéltem magam, hogy igen-igen hálásnak éreztem magam, hogy meleg van, van mit ennem, tisztálkodni és nyugodtan lehet aludni. Ugyanakkor lelkileg eléggé meg is viselt, a divat Trónok-harca sötét fantasy "rajongók" jutottak eszembe róla, akik emlékszem mennyit ajvékoltak, hogy milyen sok főszereplő meghal, hát olvassák el ezt a regényt, és hamar átgondolják. Ami egyedül idegesített benne, hogy a végén volt egy jelentős rész, amit teljesen az olvasó fantáziájára bízott a szerző, ez elég durva kontraszt volt ahhoz képest, hogy előzőleg mennyire részletesen foglalkozott az odüsszeiával. Illetve volt pár olyan szereplő, akit nem tudtam azonosítani azzal a halálnemmel, ami érte, de ez igazából teljesen személyes preferencia. Nem ajánlom mindenkinek, főleg télen ne olvassátok, főleg úgy ne, hogy kint sötét és nagy hó van, de akit érdekel ez a műfaj, az semmiképpen ne hagyja ki, és szánja rá az időt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése