1896-ban New Yorkban játszódó történelmi krimi. A magyar származású Laszlo Kreizler elmeorvos, John Moore, a New York Times újságírója, Sara Howard, a rendőrség első női alkalmazottja és a zsidó Isaacson detektív testvérpár nyomoz egy elvetemült pszichopata után, aki fiatal hímringyókat darabol fel szertartáson keresztény ünnepek évfordulóin. Önmagában az alap cselekményszál nem különösebben egyedi, a megvalósítása viszont kiváló. A regény legfőbb erénye, hogy szinte tapintható közelbe hozza a századfordulói nyugati part társadalmát, gondolkodásmódját, gazdaságát, általánosan véve életét, illetve New York városképét. A szerző szemmel láthatólag nagyon-nagyon komoly háttérmunkát végzett, amit utószóban köszönetnyilvánítások során részletesen le is ír. Szinte adott helyszíneken érzi magát az ember egyes jelenetek leírásakor, mennyire jó is volna megint 1896-ban élni, mikor törvényesen és társadalmilag teljesen elfogadottan be lehetett vinni egy Bowie kést a belváros legelegánsabb éttermébe ... számomra külön öröm volt Theodore Roosevelt mellékszereplése, keden amerikai államférfim akkor éppen a New Yorki rendőrség parancsnoka volt. Regényben is majdnem annyira karakán, mint valóságban volt. A jellemábrázolás is kiváló, Moore szemszögéből látjuk az eseményeket, de alapvetően Kreizler doktor a főszereplő. Egy finom szerelmi szál is megjelenik benne, de nagyon ügyesen van belerejtve a cselekménybe, és nagyon kedves (meg egyben szomorú) mellékszál. Anakronizmust egyáltalán nem találtam benne, nem csak fizikai téren, hanem lelki síkon se nagyon volt olyasmi, ami adott történelmi korban elég kevés valószínűséggel lehetett. A szervezett alvilág, a várost uraló mágnások köre, a több, különböző felekezetű egyház, a rendőrség intézménye is mind-mind naturalisztikusan kerül bemutatásra, és egymásba fonódva jutnak el végül a különösebben nem kielégítő végkifejletig. Történelmi krimi műfaj eddig olvasott egyik legjobb darabja még így is, legtöbb tartalmatlan westernt magasan veri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése