Nincs már nekem puskám, az olasznak adtam,
amikor a harcot könnyezve feladtam.
Katonagúnyámat az osztrák letépte,
amiért a két karom a határát védte,
úgy fizetett érte.
Zokogástól hangos Duna-Tisza partja,
kacagó ellenség osztozkodik raja.
Suhog az őszi szél, Késmárk felett sírva,
Nagy-Magyarországot most teszik a sírba,
így volt ez megírva.
Délibáb sem játszik, furulya se szólal,
tele van az ország bitang árulóval.
Verje meg az Isten, ne szűnjön haragja,
azt aki ezt tette, aki ezt akarta,
aki így akarta!
Lesz még nekem puskám, szurony is lesz rajta,
újra felhangzik még, rajta magyar, rajta!
Ellenség vérében szuronyom megmártom,
így szerzem majd vissza
szép Magyarországom,
Nagy-Magyarországom
https://www.youtube.com/watch?v=hpZDD9dJW30
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése