Kedvenc magyar állatregényem. Egyben első regény is, amit olvastam - ezt ugyan még nem én magam, hanem édesanyám olvasta fel fejezetenként esténként óvodás koromban, húsz éve, 2002-ben. Egy remekmű az ember és a természet összhangjáról, a történelem első szövetségéről, amit akkor kötöttek, mikor egy farkas odament a melegért egy tábortűzhöz. Bogáncsról, egy pulikutyáról szól a regény, mely a magyar Alföldön játszódik a húszas-harmincas években. A születéstől kezdve egészen az utolsó nagy hazatalálásig követi nyomon Bogáncs kalandos életét a regény, mind az állatok, mind a környező emberek részletes bemutatásra kerülnek. A karakterfejlődés, illetve az emberekkel való kapcsolat alakulása áll a regény középpontjában. Van pár elég szomorú rész benne, de annyira nem, hogy gyerekek is ne olvashatnák. Nem vagyok egyedül azzal, hogy kedvenc állatregényem, ugyanis a főképpen szintén állatokról író Fekete István második legnépszerűbb regénye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése