A nagy magyar szafarivadász második könyve, amit olvasok. Ez most nem kronologikus sorrendben halad, hanem állatfajok fontossága alapján. Kezdi természetesen az öt veszélyes nagyvaddal, oroszlán, elefánt, kafferbivaly, orrszarvú és leopárd, utána pedig a kisebb, vagy hogy kevésbé, akár egyáltalán nem veszélyesen vadászható állatok jönnek, zsiráf, zebra, víziló, antilopok, gepárd, szervál, hiénák, majmok, madarak, majd a legutolsó fejezetben az általánosan használt felszerelésről, fegyverzetről, tábori hasznosságokról ír. Nekem jobban tetszett ilyen formában, mert egyes-egyes témákban így sokkal inkább el lehetett merülni. Ami hiányzott, vagyis nehezen követhető volt, az a vadászatainak a dátumai, de korábbi könyveiben ezeket már időrendi sorrendben véve tárgyalja. A írást egy csodás fényképgyűjtemény zárja, ami abban a korban még kiemelkedő kuriózumnak számít. Esetleg még egy térképet be lehetett volna tenni a kiadásba, hogy az alapján jobban tudjon tájékozódni az olvasó, hogy mikor melyik terepről és akkori gyarmatról van szó. Máskülönben nagyon érdekes, és rengeteg sok adatot felsoroló, rendkívül forrásgazdag munka, nagy szeretettel ajánlom a hazai vadászirodalom szerelmeseinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése