Történelmi regény, Gold Book kiadó, 552 oldal, 2014
Nagy örömemre ismét egy olyan kötetet sikerült megtalálnom, ami egyből az előző, általam olvasott után következik. A Hunyadi ciklus hetedik kötetét képező A félhold tündöklése a várnai csatáról és persze az odavezető katonai-diplomáciai eseményeket mutatja be 1443-tól 1444-ig.
A formai és tartalmi egység most már a sorozat felén túljárva annyira kialakult ennyire, hogy éppen csak egy rövid bevezetőt ér meg. A fedőlapon a Gül Baba síremlék arany kupoláját díszítő félholdat láthatjuk, ami találó a tartalomhoz. A két felvezető szöveg ismét elég tartalmas ahhoz, hogy teljes változatban közöljem:
” A magyar, lengyel, cseh, székely, szász és oláh hősök emlékére, akik 570 évvel ezelőtt nekiindultak, hogy megvívják az európai nemzetek utolsó keresztes hadjáratát. Hittek a közös eszmékben, hittek a magasztos célokban. Elárulták őket, ők mégis felsorakoztak Várna mezején, és megvívták reménytelen harcukat.”
Nagyon szép és találó megjegyzés, tényleg az 570. évfordulóra készült. Az utolsó európai keresztes hadjáratnak mondható. Napjainkban még sokkal inkább aktuális lenne egy keresztes hadjárat. Annyi eltéréssel, hogy most nem a Szentföldön, nem is a Balkánon, hanem tényleg Nyugat-, Észak- meg akár Közép-Európában kéne megvívni. Ráadásul elsősorban a bíróságokon, törvényhozásban, rendőrségben, hadseregben, orvosi rendelőkben, egyházakban, iskolákban, sajtóban, médiában és persze mindezek előtt a családban és a saját lelkekben. És nem a muszlimok ellen, vagy akárki külső fenyegetés ellen első körben, hanem a saját bűneink, kísértéseink, mulasztásaink, félrenézéseink, lustaságunk, opportunizmusunk ellen.
A második felvezető szöveg egy részlet a Németh László által szerzett Debreceni kátéból.
“A valószínűség számtani fogalom,
hiányzik belőle a számokkal megfoghatatlan: a heroizmus.
Az észérvek aránya a magyarság ellen szól.
A történelem népekben él, és népekben gondolkozik,
népével az egyén földi halhatatlanságának is vége,
semmiféle nemzetközi megváltás sem mentheti meg
A rajtunk átszálló életet a jövőnek,
ha a népnek, melyben atomok voltunk,
magva szakad.
Reménytelen a harcunk?
A nagyság, mint az élet is, reménytelen,
s a reménytelenségben,
a falhoz állított népek harcában van valami kétszerkettő fölötti remény.
A történelem a tragikus életérzés csodája.
Marathonnál a reménytelenség győzött.”
+ Itt kristályosodik ki még inkább, aminek már előző kötetben voltak ugyan jelei, de itt hangsúlyosan megjelenik: egy kis alegység története, személyes előtörténetekkel, csapatmunkával. A Békés Szántóvető nevű huszita harci szekér legénységének sztorija számomra megkapó volt, nagyon várom már, hogy olvashassam a Kinizsi fiai című Bán Mór regényt, ami ugyanebben az univerzumban játszódik, de kifejezett kis különleges alakulatok történeteit dolgozza fel.
+ Az előző kötetekben is nagyon tetszett, hogy egy-egy bizonyos vitatható, vagyis változó megítélésű történést, politikai-gazdasági eseményt más-más szemszögből is láthatunk, itt most ismét erősen megjelenik. Elsősorban a szegedi békekötést és annak felrúgását, az ahhoz vezető szövevényes politikai játszmákat mutatja be keresztény (azon belül külön Hunyadi, a király, a bíboros) szemszögéből, de Murád szultán véléményét is megismerhetjük.
+ Részletesen láthatjuk a nyugati flotta harcát is, árnyaltan ábrázolja a cserbenhagyás kérdését.
+ Külön örülök, hogy nem fél negatív színben bemutatni a zsidókat.
+ Hunyadi László és szerelmének a sorsa szívszorítóan szép.
+ Talán mondanom sem kell, mennyire tetszik a várnai csata leírása.
+ A bíborost sem igen kíméli a szerző.
+ A leszbikusság igen negatív színben jelenik meg, különben a törökök között megjelenő szodómiához hasonlóan.
+ Cillei Ulriknak megjelenik a személyes tragédiája, ami rengeteg lépését ha nem is menti fel, de valamilyen szinten érthetővé, árnyaltabbá teszi.
– Ezzel a kötettel nem volt hiányérzetem, az előzőekben nem-kedvelt öncélű szexjelenetek, fölöslegesen részlezetett erőszak, minden ilyen elmaradt. Persze mindettől függetlenül továbbra is csak 18 éven felülieknek javasolt.
Továbbra is ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik Hunyadi János élete, a 15. század világa iránt, avagy csak tanulási vágytól mentesen is szórakozni szeretne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése