1919 április 14, Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, Püspökladány
A románok megadásra szólító követséget küldtek a IVa páncélvonat portyázó századához. Egy volt császári-királyi szász hadnagy volt a követség vezetője, aki magyarul is beszélt. Fehér Holló hadnagy, a század alparancsnoka akkor ért vissza tizennyolc órás frontszolgálat után, emiatt idegileg még nagyon feszült állapotban volt. A hencegő, új gazdája lábához törleszkedő szász pedig igen becsmérlően beszélt a magyarokról, de még a székelyekről is. Addig-addig, hogy a követi jogról megfeledkezve, a máskülönben nyugodt természetű, de most megviselt idegrendszerű Holló ezt megelégelte, s a keze ügyében levő lövészárokfokost hozzávágta. A követ azonban friss volt, félrehajolt, közben nyílott az ajtó, s a fokos a belépő, Budapestről a század mellé rendelt politikai hadibiztos, Rothzinger Salamon fejében állt meg. A hadnagy megdöbbent ezen a fordulaton, de aztán csak rálegyintett:
– Ott es jó helyt van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése